Magazin
Korfu történelme és jelene szorosan összefonódik – múlt és jelen kéz a kézben járnak ezen a varázslatos földdarabon. Aki egyszer ide látogat, az nem csak egy szigeten jár. Hanem egy élő, sokarcú történelmi mesében, amelyet a Jón-tenger kékje, a századok bölcsessége és a görög életöröm együttesen írnak tovább – nap mint nap.
Nem véletlenül: a sziget elhelyezkedése ideális volt a tengeri kereskedelem, a hadászat és a politikai dominancia szempontjából is. Már Homérosz is megemlíti Korfu szigetét, pontosabban a fajják földjét, ahol Odüsszeusz hajótörést szenved, majd Náuszika segítségére talál. Ez a mitikus vonal a mai napig él a sziget kultúrájában – az Odüsszeia története szinte minden sarkon visszaköszön, az irodalmi örökség szinte tapintható.
A sziget első nagy virágkora az i. e. 8. századra tehető, amikor korinthoszi gyarmatként vált jelentős tengeri hatalommá. Függetlenségre törekedett, és nem egyszer ütközött meg az anyaországgal – a peloponnészoszi háborúk előestéjén például a korfuiak szerepe kulcsfontosságú volt. A klasszikus görög korszak után a rómaiak hódították meg a szigetet, majd következtek a bizánciak, akiket a normannok, a genovaiak, a nápolyiak és végül a velenceiek követtek – mind hagytak valamit maguk után, legyen az egy erőd, egy templom, egy konyhai fűszer, vagy éppen egy építészeti stílus.
Korfu arculatát máig meghatározza a velencei uralom, amely csaknem 400 évig tartott, a 14. századtól egészen 1797-ig. Ez idő alatt a sziget nem csupán katonai bástyaként szolgált a török veszély ellen, de kulturális központtá is vált. A velenceiek nem engedték a török hódítást a szigetre – Korfu az egyetlen görög terület, amely soha nem volt oszmán fennhatóság alatt. Ez döntő fontosságú volt a sziget történelmében: míg Görögország többi része muszlim befolyás alá került, Korfu megőrizhette keresztény és nyugati identitását.
Ennek máig látható nyomai vannak. Korfu városának óvárosa egy mediterrán ékszerdoboz: szűk sikátorai, árkádos terei, olasz hangulatú házai Velencét idézik. A két hatalmas erőd – az „új” és a „régi” – ma is őrzi a város peremét, miközben lenyűgöző kilátást kínál a tengerre és a város színes háztetőire. A Liston, a város leghíresebb sétánya, a párizsi Rue de Rivoli mintájára épült, és a 19. századi francia megszállás idején nyerte el ma is ismert arculatát. A környék kávézói, erkélyei és boltívei alatt sétálva könnyű megfeledkezni arról, hogy nem egy olasz, hanem egy görög szigeten járunk.
A napóleoni háborúk után Korfu brit uralom alá került, és a 19. század elején az Egyesült Államok mintájára szervezett független állammá vált: ez volt a Jón-szigeteki Köztársaság. Bár autonómia jellemezte, a sziget sorsa továbbra is a nagyhatalmak kezében volt. Az angolok építették meg például a korfui Szent György-templomot, amely görög földön ritka példája az anglikán építészetnek, valamint ők alapították meg a Korfu Egyetemet, ami a modern görög oktatás történetének egyik sarokköve.
Korfu hivatalosan csak 1864-ben került végleg Görögország fennhatósága alá, a Jón-szigetek többi tagjával együtt. Ezzel egy új korszak kezdődött, amely során a sziget visszanyerte görög identitását, de megőrizte multikulturális örökségét.
Korfu különös vonzalmat gyakorolt a 19. századi európai arisztokráciára is. A legismertebb látogató és „helyi lakos” minden bizonnyal Erzsébet királyné, vagyis Sisi volt, aki mélyen beleszeretett a szigetbe. A hegyoldalba építtetett Achilleion-palota, melyet az ókori hős, Akhilleusz ihletett, ma is látogatható, és betekintést nyújt Sisi különös, melankolikus világába. A palota teraszáról lenyűgöző kilátás nyílik a tengerre, a kert szobrai és freskói pedig az antikvitás iránti rajongást tükrözik.
A 20. században Korfu sem kerülhette el a világégéseket. Az első és második világháború során is hadszíntérré vált, különösen az olasz bombázások következtében szenvedett súlyos károkat. A város egyes részei újjáépítésre szorultak, de a történelmi magot szerencsére megőrizték.
A háborúkat követően a turizmus lett Korfu gazdaságának legfontosabb pillére. Az 1960-as években kezdődött idegenforgalmi fellendülés mára kifinomultabb, minőségibb formát öltött: a tömegturizmus mellett megjelentek az exkluzív villák, boutique hotelek, wellness központok és fenntartható turizmuskoncepciók is. Korfu ma már nem csupán egy „napernyős” úticél, hanem kulturális, kulináris és természeti élmények összetett csomagja.
KORFU - A Jón-tenger ékszerdoboza repülővel | körutazás
